http://mek.niif.hu/00000/00060/html/085/pc008591.html
A Pallas Nagylexikon:
valóságbeli és képzelt lényeknek és tárgyaknak alakjának sík fölszinen való utánzata, mely a testnek csupán látszatát nyujtja, tehát csalódáson alapul. Minthogy a rajz testtel, azaz térbeli kiterjedéssel biró lényeket utánoz, azért legfőbb két ismertető jele az utánzás és a térbeliség. A rajzot papiroslapon, deszkán, kelmén stb. szénnel, krétával, ónvesszővel, szines fonállal állítják elő. L. Árnyék és világosság és Festészet.
Az irodalomban a rajz (skizze) miniatür-elbeszélés, mely rövidsége mellett teljes művészi szerves lényt alkot, mely bevezetéssel, fokozatossággal és meglepő véggel bir, mint elbeszélés mulattat, mint poézis hangulatba ejt. Mestere nálunk az ilyen rajznak Mikszáth Kálmán, ki apró elbeszélései által világhirü lett. Számosan sikerrel elindultak nyomába. A rajz növeli az irodalmi apró fajoknak számát, egy kategoriában áll az epigrammal, mesével, regével, románccal és balladával, apróbb poétikai elbeszéléssel. Ámbár a rajz prózai mű, nyelvezetet emelkedettebb és inkább közeledik a poétikai irányhoz.
A gépészetben a rajz ma már nagy szerepet játszik, mert a készítendő gépet először minden legkisebb részében papirosra rajzolják, megszerkesztik, s a rajz után készítik a műhelyekben. Összetettebb gépeket többnyire részleteiben is felrajzolnak és pedig az egyes részleteket, amennyire lehet, természetes nagyságban teszik a papirosra, sőt gyakran külön rajzolják a különböző fémekből készült alkatrészeket is. A rajzokat többféle osztályba sorozhatjuk; van tervrajz, mely a készítendő gép tervét tünteti fel. Kisebb méretben készül s csak előleges tájékoztatást nyujt az egész gép lényegére. Az összeállító rajz a részleteiben már megszerkesztett gépet egybeállítva tünteti föl s a gép egyes részeinek összefüggését mutatja; szintén kisebb méretben készül, a tárgyat többféle nézetből és metszetből világítja meg s a gép összeállítására szolgál útmutatóul. Ezeken kivül van az u. n. részletrajz, mely a gép egyes alkatrészeit külön kirajzolva, lehetőleg természetes nagyságban láttatja, ez a részletek kidolgozására szolgál s tartalmazza a tárgy pontos méreteit. A szerkezeti rajznak egyik legfőbb kelléke az, hogy a tárgy méretei pontosan bele legyenek irva, nagy súlyt fektetnek emellett az egyes metszetek szinezésére és az egész rajz csinos kiállítására is. Az eredeti rajzot kemény rajzpapirosra készítjük és gyakran csak ceruzával dolgozzuk ki, de ugy, hogy a méretek és középvonalak tussal pontosan benne legyenek ezt aztán tussal másoló papirosra átrajzoljuk, hol aztán a keresztmetszeteket különböző módon vonalozva (strafirozva) különböztetjük meg egymástól. Ezekről a másolatokról aztán a műhelyek és irodák számára fénymásolatot készítünk.
ALAP_MŰ művészet anyácska méhszájsebe 
Megzavartál. Akkor most utánzom a teret, vagy teret teremtek a 2 dimenzióban?
Ez csak egy korai meghatározás nyilván kell keresnünk jobbat ..
ez tetszik
valóságbeli és képzelt lényeknek és tárgyaknak alakjának sík fölszinen való utánzata
Igaz ami igaz szerintem nem kell ezt ilyen formán habosra definiálni.
Mondjuk avval az aprósággal kiegészíteném, hogy nem kell a papíroson hagyott nyomnak lénynek vagy tárgynak a képét utánoznia. Lehet gesztus, szimbólum, vagy akár csak “energia”
ezt az utolsót kéretik nem összekapcsolni az ezotériával sem a fizikával csak nem találok rá jobb szót. bár lehet, hogy kellene ha már definícióról beszélünk…
köszönöm ezeket én is felfedezni véltem bár a gesztus az inkább épít de valminek látod nem mondod hogy ott egy önmagában gesztus óhatatlanul jelentővé válik…szerintem te arra gondolsz amit érzelem keltő vagy hangulati kép energiának nevezzek ez érdekes terület itt vannak az igazi szabad energiák de önmagában egy paca még kevés- lásd a kuzin vagy a tudat hasadást ott voltak az energikus pacáim és az úgy ne m volt rajz raktál rá szájat a másikra szemet és az a plusz hogy fejként kell értelmeznie az agynak már is elő hívta a gesztus erejét….ill az önmagában gesztus az absztrakt expresszionizmus alapja tehát nem volt igazam van, de nagyon érdekes akkor is ez a lehetőség figuralitás s gesztus között itt van valami lényeges
Definiálgatni is más a rajz fogalmát meg az is más ha a saját melóimról gondolkodom.
Mivel az esetek többségében én nem tudok megelégedni a gesztus kizárólagosságával mindíg együtt használom valamivel ami lehet lény vagy tárgy akár. de a gesztus önmagában is hordozhat sok mindent, az hogy irányított jelentéstartalommal ruháztam fel energikus kézmozdulatok nyomán a papíron maradt nyomokat az nem jelenti azt, hogy ezeknek nincs önálló jelentésereje csupán kicsit megfoghatatlan.
Ráadásul a felhozott példák elképesztően önző kifordításai valamiknek hiszen attól, hogy az én akkori idegállapotom a tudatomat meghasadás felé irányította és a tintafoltokban én ilyesmit láttam, vagy ezt hoztam ki belőle az nem biztos hogy összhangban áll a megszületésüket kiváltó okokkal…